lll. Millenáris-Ásványbörze

Szépek voltak ezek a hegyi kristályok, pont oldalról felvéve.

az ára is szép

Füstkvarcok, gránátok(spessartin)

Hát jól tudtam, nejemet nem jó ilyen helyre hozni. Na kezdjük az elején.Ugyan azt tudom elmondani erről a kiállításról is mint úgy általában a többiről. Volt 4-5  gyűjtő aki saját gyűjtést is elad, persze ez az ami nekem izgalmas, mert természetesen a gyönyörű fluoritok a világ végéről, meg az Afrikai opálok gyönyörűek csak egyenlőre mint ásvány vadász elérhetetlenek.Felkutatási szempontból.
Ezek a Kapnikbányáról való ásványok nincsenek elérhetetlen távolságban, a Kínai ásványoknak egy baja van, úgy mint általában a kereskedelemben szokásos innen származik a legtöbb hamisítvány a világon.
A Facebookon sokan a külföldi gyűjtők közül azt a szerencsés Magyar pozíciót szerencsésnek tartják, hogy itt találkoznak az Erdélyi ásványok a Kínai kereskedők és a helyi érdekességek mind-mind együtt. Ez egy jó keverék.

Kapnikbányai ásványok

Ezek is Erdélyi ásványok mind

Etióp nemes opálok

Talán Realgár?
"A realgárnak vélt "ásvány" Lopezit néven fut. Létezik is ilyen ásvány, de maximum pár mm-es kis kristályokat alkot, és nem ennyire dús megjelenésben. Ezt mesterségesen készítették, kálium-bikromát a vegyület, ami alkotja az ásványt, és ez a vegyület beszerezhető, amiből lehet hamisítani és sok pénzért eladni...

Elég kiábrándító... :(   "    köszönet a válaszért!!

Egy Bécsben élő indiai származású ékszerésszel beszélgettem és az volt az ő véleménye, hogy itt a kinti, piaci árak alatt adja a saját készítésű drágaságait. Tehát itt olcsóbban árul, de gondolom azért így is jól megéri neki.
Na ezt a kis rést fedezte fel szívem szottya, mivel én nem veszek ásványokat ez a gond kedvesemre hárul amit jól ki is használt.

Rahimy füstkvarc interpretációja gyűrűre, nekem nagyon tetszik.

Ennek a börzének egy nagyon nagy előnye az, hogy a gyerekekre is gondolt, az én két lurkóm, kb. 1óra múlva megunta a nézelődést és igazán nagyon jó ötlet volt a szervezőktől, hogy be volt iktatva 2 olyan program amit a gyerekek is élvezettel használtak.

Aranymosás, végre rendes tállal, nem olyan sufni tuninggal mint amivel mi próbálkoztunk.

Ez jól bejött mindenkinek.....:)

Volt még kígyó simogató.........a srácoknak bejött.....Anyának, nekem?...

szegény kígyók

Külön köszönet annak a hölgynek akinek acél idegeire volt szükség, hogy a gyerek had mindegyik tagja hozzá jusson ehhez az BBBRRRR élményhez. Én visítva rohantam volna már el az első percben e gyerekhadsereg láttán.

Egy pár érdekesség képekben:

Ez azért érdekes, mert ilyen nagy mézopált már nem igen lehet találni.

Hogy miért volt baj azzal, hogy Kincsem eljött? egyszerűen mikor a kisebbik lurkót kikísérte a wc-re vissza jött egy kis kövecskével.

Vanadinit lapocskák szépen csillognak

Kedvesem állítása szerint a szemeteknél volt egy üres banános doboz amiben, szerintem, egy gondatlanul becsomagolt kőről lepattanhatott ez a kis darab. Szuper szeme egyből ki is spécizte, de még le is nyúlta.

Remélem nem Szilveszteré volt, ezeket az ő standján fényképeztem le.

Vanadinit

Közeli kép a vanadinit lapocskákról

Mivel ezt az ásványt , és szerintem van  még bőven olyan, amit egyáltalán nem ismertem, köszönet IMÁGÓNAK a korrekcióért, javítottam.
Hátha ti is így vagytok vele, itt egy kicsi ismertető a wikipédiából:

"A vanadinit egy ritka ásvány, csak prekurzor ásvány kémiai módosulataként fordul elő, emiatt másodlagos ásványnak is mondják. Száraz éghajlaton keletkezik ólomásványok oxidációjával. A vanadinit gyakran fordul elő ólom-szulfiddal, azaz galenittel, de ásványtársulást alkothat még a wulfenittel, a limonittal és a barittal is.^[2][4][5]
A vanadinitet 1801-ben fedezte fel Mexikóban a spanyol mineralógus, Andrés Manuel del Río. Az ásványt „barna ólom”-nak hívta és hangoztatta, hogy egy új elemet tartalmaz, melyet először pankroniumnak, majd eritroniumnak nevezett el. Később azonban del Río úgy vélte, hogy mégsem egy új elemről van szó, hanem pusztán a króm egy szennyezett formájáról. 1830-ban Nils Gabriel Sefström egy új elemet fedezett fel, melyet vanádiumnak nevezett el. Később kiderült, hogy ez azonos az Andrés Manuel del Río által felfedezett fémmel. Del Río „barna ólom”-ját újra felfedezték 1838-ban a mexikói Zimapanban, Hidalgo államban és vanadinitnek nevezték el a magas vanádiumtartalma miatt. A vanadinit ismert még más neveken is, mint johnstonit és vanadát.^[6]"