Dr Liffa Aurél leírásából az a tény, hogy a Radácsi kő alatti bánya egy Déli fekvésű bányabejáró, ezzel szemben azt amit a képen is mutattam az igenis É- ÉK-i tájolású. Tehát lehetséges, hogy ez nem is a Radácsi bánya. A Cserepes hegyet szerintem a tetején lévő kőbánya is (jellegzetes, cserép szerű kövek voltak ott) jellemzi.Dr Liffa Úr a Cserepes-hegy déli oldalára teszi a bánya bejáratot amit mi nem találtunk
. Az egyszerű túrista térképen , aranybánya jelölésű helyet találtuk meg. SZERINTEM.
Még az is alá támasztja a tézisemet, hogy ott nem riolitban volt hajtva a bánya, hanem zöld andezitbe.
"Ez a tárna a Cserepes-hegy D-i lejtője 406 m tengerszint feletti magasságában
1h=15º irányában 19,80 m hosszúságban erő sen kvarcos riolitba
van hajtva, egy mindössze 15-20 cm vastag, kvarcos kitöltés telér nyomában.
A telér K felé d l. A táró helyenként kisebb kaolinfészkeket harántol.
A táró vége közelében 17,7 m-ben egy 15 m mély akna van mélyítve,
amellyel a meredek dőlésű telért a talp alatt követték."
 |
| Egy kedves komentelőnek köszönhetően egy kaolin tárót fedeztünk fel.? |
Szilkónak köszönhetően, vannak belső képeink is a bányából.
"Na ezt megnéztem magamnak:)A leírás még stimmelhetne is mint Radács
bánya,a táróban végigszalad egy kvarctelér,kábé 10-15centi szélesnek
saccoltam.A méter is stimmelhetne,kábé 15-20 méter környékén van egy
akna...azt nem néztem meg,hogy milyen mély:)Akna után tart még kábe 2
métert maga a vágat,és a végén jobbra van egy öblös rész.Kifelé kúszva
egy denevér nekirepült a hátamnak,totál be..rtam.Szóval szerintem ez a
Radácsi bánya(én szeretném annak vélni)az akna megléte miatt annak kell
lennie,kutatótárót láttam már párat,egyikben sem volt akna." Szilkó
 |
| Hogy ez miképp került fel ide, arra én nem jöttem rá, a bányával szemben a túloldalon áll |
 |
| A Cserepes -hegy teteje egy kis kőbányát takar |
|
Ez már Füzérkajata pincéiben készült, egy rokonomat (Ernőbá) megkértem arra mutassa már meg a környéket, szerencsére ő nem csak fiatalkorában volt nagy zsivány, most is benne volt a jó 20km-es túrában. Ernőbá annyira képben volt , nem csak a helyszínekkel, hanem még a sztorikkal is.Pl: Ernőbá az erdő kellős közepén, ez a Kajatáról Byske felé félúton a Korom hegyen, hogy itt fent 3 db nagy hangyabolynak kell lennie, és ott volt. Ernőbá megint, itt volt régen a lovaknak a helye ahol a meddőt húzták ki a bányából és tényleg ott volt minden ahogy mondta.
 |
| Redneki forrás melletti pincék, már régóta nincsenek használatban |
 |
| a kék + útón is mentünk |
 |
| itt volt a meddő |
 |
| jó nagy kupac volt itt, mint egy erődítmény, Ernőbá szerint errefelé a köveket felhevítették majd vízzel gyorsan lehűtötték, így szétpattantak a kövek. |
 |
| Az út alatt 4 forrást is láttunk, ez pl ki volt apadva |
 |
| Ez már a Kajatáról Radványba vezető (bányász út melett, ahol Ernőbá édesapja ment hajdanán a bányába) Alsóradványi erdőnek is nevezett Tufába hajtott kaolin bánya betemetett bejárata. Lehet hogy 17-es ? bánya? |
 |
| Ez a lovas kör-körös meddőből, hidrokvarcit |
 |
| Kajatáról szenesedett fa |
 |
| Kovás darab Kajatáról |
Szia Radácsi bánya a Radácsi kőtől ÉÉK-re 100-150m re található, 16 éve a bejárat még járható volt. Amit találtatok a Cserepes-hegy É-i oldalában az egy kaolinkutató táró.
VálaszTörlésEgyébként gratulálok a Bloghuoz, nagyon élvezetes olvasmányok
E
Nagyon szépen köszönöm a korrekciót, én is gyanítottam hogy valami nem stimmelhet.
VálaszTörlésHelló Béla!
VálaszTörlésNa ezt megnéztem magamnak:)A leírás még stimmelhetne is mint Radács bánya,a táróban végigszalad egy kvarctelér,kábé 10-15centi szélesnek saccoltam.A méter is stimmelhetne,kábé 15-20 méter környékén van egy akna...azt nem néztem meg,hogy milyen mély:)Akna után tart még kábe 2 métert maga a vágat,és a végén jobbra van egy öblös rész.Kifelé kúszva egy denevért nekirepült a hátamnak,totál be..rtam.Szóval szerintem ez a Radácsi bánya(én szeretném annak vélni)az akna megléte miatt annak kell lennie,kutatótárót láttam már párat,egyikben sem volt akna.
Üdv.:Sz
Liffa úr is tévedhet a leírásban,de én ezt a tárót inkább a Száraz-hegyhez adnám,mert a Cserepes-Száraz között már ott a Nagy-völgy+a Lapis-patak eleje.Ha az a baromi nagy szikla a túristaút mellett a Radácsi-kő,akkor a táró É-Ék-i irányba található tőle kábé 80 méterre.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésNagy vagy Szilkó, nekem is sántított mind a kettő tézis. Mert Liffa Úr azt írja, hogy déli a táró fekvése, na ennek totál É, ÉK-i fekvése van. Tehát a kedves megjegyzést küldőnek lenne igaza, hogy ez nem a radácsi féle táró. De, mint írtad a kvarc
VálaszTörléstellér és az akna is mutatja, hogy ez nem kutató táró, de minden infó érdekel minket ezzel kapcsolatban.
A másik az, hogy az általam nagyra becsült, na itt van a roller helye,Mesics Gáborék is a Geománián ugyanazt a tárót mutatják be mint Radácsi táró.
Tehát továbbra is marad az, hogy legközelebb felpattanok az öreg Swalbera és megnézem, hogy hol is van az a Cserepes-hegy és a Radácsi kő.
Köszi Szilkó nagy vagy, miért nem szóltál, adtam volna még a környéken egy- két tippet, hova mehettél volna.
Szevasz Béla!
TörlésAsszonnyal kiruccantunk előző héten egy gyors körbenézésre Zemplénbe.Elősször ez a Radácsi bánya lett megtekintve.Aztán a Nagyorzó környékén nézelődtünk,utánna párom kedvéért benéztünk Telkibánya Ósva-völgy,ott talált valamilyen opált,talán méz.Végén elugrottunk Koncfalvát megnézni,aztán még belefért a Fehér-hegyi? köfejtő,nem tudom a pontos nevét.Szedtünk pár szebb kvarcos dolgott,sajna baritosat nem leltünk.Kánya-hegy környéke sajnos lemaradt,majd legközelebb:)
Üdv.:Sz
Meg van a hivatalos verzió a Radácsi-kőre.Pont legutoljára amikor arra jártam én is bemásztam, megnéztem a helyet, hát ez egy kicsi keskeny lélekvesztő. A komfort érzetem kb 6 méter után cserben hagyott így csak a kvarcos telért vettem szemügyre. Az egy sima hidrokvarcos tellér amit bárhol a környéken lehet találni. A lényeg: ki tettek az út mellé egy infó táblát amin rajta áll kerek perec, hogy a mi kis kutató tárónktól még 5km a Radácsi kő. Itt a vége fuss el véle.
Törlés