Milánói kiruccanásomnak természetesen köves vonatkozása is volt.
Érdekes volt az , hogy a dóm építésére használt márványokat egy 1177-1257-ig épített 50km hosszú csatornán szállították Svájcból (Tessin). Úgy alakították ki a csatornát, hogy a dóm hátamögött ért végett az egyik ága ennek a csatornának. Egyébként ez a csatorna a kereskedő hajókat is kiszolgálta .
Nekem furcsa volt, hogy a híres olasz márvány helyett Svájcból jött az árú, de logikus, mert ez volt a közelebbi.
 |
| A milánói dóm |
 |
| gyönyörű márvány a dóm belsejéből |
 |
| Pellegrino által tervezett reneszánsz keresztelőmedence van, a hozzá tartozó porfirmedence — a feltevések szerint — még a római korból maradt fenn. |
 |
| Giuseppe Mengoni által tervezett 47m magas , Milánó szalonjának nevezett gyönyörű árkádok köti össze a dómot a scálával. Sajnos a tervező a megnyitás előtti napokban zuhant le az egyik utolsó ellenőrzés alkalmával a magas álványzatról. De Vittorio Emanuele király se lakhatta be sokáig a róla elnevezett passzázst, mert 2 napra a megnyitó után ő is meghalt. |
 |
| Milánó utcáit nem úgy mint minálunk , apró macskakövekkel, hanem nagy kövekkel készítették. |
 |
| Azért néhol lehetett Görög mintára készített utakat is látni, aminek a jellegzetessége az élére állított ugyanakkora nagyságú kavicsokból készített út. |
 |
| Több árkádos utcákat is ilyen burkolatu szines márvány díszített |
 |
| ilyen szép mozit én még nem láttam, habár a régi royál mozi a körúton se volt kutya. |
 |
| ilyen óriás csiga formájú( ammoniteszek) voltak állandóan a láb alatt, csak a méretarány megadása végett van ott a 45-ös csuka |
 |
| azért apait anyait beleadtak, hogy minnél szebben nézzen ki a város |
 |
| a tartó oszlopok is válogatott gránitból voltak készítve |
 |
| az idő már megviselte ezeket a szobrokat |
 |
| itt is az elengedhetetlen kőborítású út, no meg az aranyos vilik. |
 |
| ezt a biciglit nagyapám is megirigyelhette volna |
 |
| jó pár éve koptatják az autók ezeket a köveket, alig látszik meg rajtuk az évek fogai |
 |
| ritka kis passage |
Azok nem csigák, hanem ammoniteszek, az oszlop pedig nem válogatott kövekből, hanem gránitból van :)
VálaszTörlés:) köszönöm szépen a korrektúrát, javítottam.
TörlésAzon vagyok, hogy a Facén olvastam egy körutazást Bécs utcáin és az egész út geológiai szemmel lett leírva. Tök érdekes volt, melyik kő micsoda, és honnan hozhatták.
Megpróbálom megszerezni az anyagot, és leközlöm.
Ha itthon is nyitott szemmel járunk, csomó érdekességet találunk a talpunk alatt. Az Allee pláza fehér mészkő járólapjaiban is látni jó 10 centis ammoniteszeket (tényleg nagyon fontos, hogy nem csigák... annyi közük van egymáshoz, mint szarvasnak a krokodilhoz), de több postahivatal padlóját is vörös-gumós-ammoniteszes mészkő díszíti. És még számos budapesti épületet fed kívülről-belülről szép ősmaradványos díszkő :)
TörlésEzen már én is gondolkodtam, csak az idő nem volt hozzá, hogy extra lefotozzam. A metró is tele van ammoniteszekkel, csak nyitott szemmel kell járni.
TörlésAz Ybl palota belső udvarán a macskakő urál hegységből származó kövekből áll, az egyiken egy gyönyörű labradoritot is lehet látni.
Az Ammonitesz-ház [szerkesztés]
VálaszTörlésVázuk jellegzetes logaritmikus spirál. A logaritmikus spirálok önmagukkal hasonlók és önmagukkal kongruensek minden hasonlósági transzformációra. (Nagyításuk-kicsinyítésük ugyanazt eredményezi, mint elforgatásuk a pólus körül.) Nagyításuk b^{2 \pi} tényezővel az eredeti görbét adja. Szintén kongruensekevolutáikkal és evolvenseikkel.
Asteroceras, egy jura korú ammonitesz angliából
Az ammonita sprirál jellemzője, hogy a névadó Amon-Ré kosszarvával elletétben nem térben csavarodik a legtöbb fajnál (bár ismertek heteromorf ammoniták, amelyek térben csavarodnak), hanem síkban, dorzális irányban és az óramutató járásával megegyező irányban.
A ház egy primitív, hólyag alakú kamrácskából indult ki. Amikor az állat kinőtte lakókamráját, másik építésébe kezdett, átköltözött a következőbe, ami már nagyobb volt, mint az előző. A korábbi kamra elzáródott egy kalcitlemezzel a későbbitől. A legkülső lakókamrát egy cső kötötte össze az összes korábbi kamrával, ez a szifó. Ezen keresztül idegek és erek futottak. Ezzel képes volt arra, hogy változtassa az elhagyott kamrák gáz-, és folyadék-összetételét. Így az ammonitesz a Nautilushoz hasonlóan lebeghetett és magasságot változtathatott.
A kamrák válaszfalainak és a ház külső héjának csatlakozása a loba (vagy lobus), rajzolatuk sokszor látható a fosszíliák felszínén. Ezek jellegzetes alakúak, olyannyira, hogy a csoport belső rendszerezésének alapját képezi.
forrás:wikipédia
Na ezért maradok én inkább csak annál, ami fénylik
:)) Pont egy kacifántos szöveget találtál, de a lényeg le van írva benne. Az ammoniteszek váza síkban, a csigáké szinte kivétel nélkül síkból kilépve, "térben" csavarodik.
TörlésPersze vannak sokkal enyhébben tornyosodó csigák is, de egy vágott, csiszolt felületen így néz ki egy csigaház:
http://skywalker.cochise.edu/wellerr/fossil/gastropod/6fssl-gastropods-turritella-agate7.jpg
terepen találva pedig így:
http://wunderkammer.com.au/WK_Shop/001b_Fos_Pics/WKsh1b_Turritella_Terebralis.jpg
míg egy ammoniteszé:
http://www.worldsbestnaturestore.com/i-pics/giant-ammonite-fossil-c.jpg
Rendszertanilag meg azért különböznek egymástól, mert legegyszerűbben fogalmazva az ammoniteszek a ma élő polipokhoz hasonló, fejlett lények voltak, melyek házat építettek maguk köré. A csigákat meg mindenki ismeri, nem sok hasonlóság van a polipokhoz. Ammoniteszekhez is max annyi, hogy házat építettek :)
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Ammonoid.jpg/300px-Ammonoid.jpg
Nagyon szuper ammonitesz-lelőhelyek vannak a Bakonyban, 5-10 cm-esek az átlag, de láttam kifordulni már 30 centis dögöt is. Márpedig te szeretsz kirándulni, a Bakony nagyon kellemes környezet, könnyű terep, a kölykök meg tuti imádni fogják. Főleg, hogy nagyobbak az ásványoknál :)
Köszi Gerhard, lenne egy kérdésem, ásvány azonosítás ügyben. Kérlek nézd meg a Kéked-Hollóháza bejegyzést , szerinted mik ezek?
TörlésAmi a képekről látszik ,az tuti, hogy kvarcos témák. Okosabbat nem tusok mondani, a hegyes cuccok kalcit utáni kvarc álalakok, a gömbösek talán sziderit utáni, de ebben nem vagyok biztos. Goethit is tud ehhez hasonló alakban kristályosodni és kioldása után ennek helyét vehette át a kvarc, nehéz utólag megállapítani.
VálaszTörlésKöszi Gerhard!
Törlés