Erdélyi szallagos kalcit

Hargita-hegységben, Árcsófürdő melletti Csiga-dombon leltünk ezekre a szép kövekre, csak utólag tudtuk meg, hogy ott nem lehet gyűjteni. Nem volt semmi tábla így ezek már a mi vitrinünket díszíti.

Mivel nem túl kemény kőzetről van szó, ezért ilyen szépen le lehet csiszolni, polírozni.

Nagybörzsönyi gránátok, és egyébb nyalánkságok

A zempléni hegyek után a másik nagy kedvencem az a Börzsöny, Királyrét, Nagybörzsöny e kettő mindig nyújt érdekességeket, mindig jó zsákmánnyal térünk haza.

beomlott bányabejárat a rózsabánya közelében

Ezek után nehéz szebbet találni, természetesen a kövekre gondoltam.

A legjobb gránát lelőhely

Azték piramisok

Elég egyszerű ezeket a szép pirites köveket megtalálni, mert az egész utat ezekkel töltötték fel.Nagybörzsönytől altáró és a nagyobb utak az erdőben.

Elég csak azokat a köveket megnézni amelyek rozsdásan rikítanak ki a többitől, ez nagy valószínűséggel szfalerit, galgenit, piritet fognak tartalmazni.

ilyen rozsdás koloncokat kell keresni

no meg ilyet, azért kíváncsi lennék ha ilyen köveket meddőre dobtak, akkor mit bányásztak itt?

 Ezek a kövek rettentő nehezek, valószínű magas fém tartalommal, tehát marad a kétely mi a roszsebet bányásztak itt, csak aranyat ezüstöt?

Ez pl. telis tele van pirittel? Érdekessége, hogy mikor feltörtük a követ akkor csili-vili az egész mint egy ékszerbolt, de utána veszít a csillogásából majdnem matt lesz.

Arzénopirites kőzet, galenittel

"Csak az a lényeg, hogy csillogjon..."

Ez az idézet nagyobbik fiamtól ered, tényleg mint egy igazi Strahler(Ausztriában, Svájcban hívják így a hegyi falukban élő, de mostanra már a világ minden részéről jövő kristályokat kereső embereket. Ezekben a hegyi falvakban köztiszteletben álltak ezek az emberek, akik fő foglalkozásban keresték a csillogó ásványokat.)
A mai napokban csak nekik adják meg a robbantási engedélyt, természetesen ha van licenszük rá.

ametiszt lehetett, mert lilás színe van.

Ezeket a köveket Kánya-hegyen találtuk, nekem örök kérdés marad, hogy miért hagyta ott az illető ezeket a köveket. Gondolom olyan sokat gyűjtött már, hogy nem bírta egyben elcipelni.

Jó lenne szépen megtisztítani, valószínű savazni kellene, ha tudjátok hogy lehet ezeket szépen megtisztítani segítsetek!

sajnos ütött kopott mindegyik, de a mienk.

Bársonyos ametiszt, Nyíriből

Ezt is valaki már egyszer kiásta, elég csak a meddőt átfésülni.

Füstkvarcok, hegyikristályok, kalcedonok a Zemplénből

szép, sötét füstkvarc

kvarc

Nyíri, patak meder

Gordonbérci és Kánya-hegyi leletek

Gordonbérci "butykás"

Nyíriből egy öreg simsonnal ugortunk át a szomszédos Kánya-hegyre megnézni mit ügyködtek az utóbbi időben a Strahlerek, ehhez azt fűzném hozzá, amit már több ásványos oldalon is lehet olvasni:
Ha valaki kimegy ásványt gyűjteni, azt az időt is vegye számításba amivel ismét vissza tudja temetni a horpáját, ha nem csak gyűjtöget. Így nem lenne ellenkezés a helybéliekkel, meg a természetvédőkkel. Én legalábbis mindig vissza temetem ha ások is.Ásásról szó se lehet, mert ez idáig a legnehezebb kézi fegyverem e célból az ásványos kalapácsom volt.
 Érdekes megfigyelés, hogy mind Nyíriben, mind a Kánya-hegyen a meddőben lehetett, tehát mindig mások után, nem túl mélyen(max 0,5m) találni szép ásványokat.

Először a Gordon-bérc esett útba, itt találtunk kisebb, de sajnos csak sérült hegyi kristályokat, irány tovább.
Utunkat  a Nyíri mellett lévő, a helybéliek bányavölgynek nevezik, folytattuk A Köves-hegy oldalában 2 beomlott bányabejáratot és nagy dzsindzsás harc után a meddőjét találtuk meg. Itt az uralkodó sárga tufán kívül zöldes kvarcokat, érces foltokat találtunk.
Na itt elég volt a kutakodásból, átmentünk a Kánya-hegyre, úttalan utakon pöfögött a kis Simson, míg az utolsó métereket gyalog tettük meg. Itt elég leletet lehet csak a földről is összeszedni, de mi megnéztük a Strahlerek ügyködését. Azon tűnődtem, hogy ezeket a köveket hajdanán a bányászok kegyetlenül szét veregették az arany és más nemesfémek bányászásakor, Mesics Gáborék szerint ez a Magdolna táró meddője, valami szellőztető lehetett?.

Egy kis adalék:
Nejem hajdanán a füzérradványi Illit-bányában dolgozott (mint könyvelő) az akkori igazgató Pallai Zsolt volt akinek volt egy jó-régi bányatérképe,   ez alapján kijelölte ki (Kánya-hegy déli aljában) az erdőben azt a kb.. 20 méter sugarú kört ahol a bánya bejárata lehetséges.  Feleségem akkoriban inkább a gombákat kereste szívesen ezért fogott Ő is egy szép botot és kapargálta a faleveleket,  egyszer csak--- a bot kicsit becsúszott a levelek alá,...aztán még csúszott ahogy nyomta.... és szólt az ott levő tapasztalt , igazi-bányászoknak (Polecskó Lászlónak és Kiss Lászlónak) hogy ott a lyuknál "húz" a levegő!   Fotó is készült.   Talán még valahol megtaláljuk.  Egy kúszásnyi lyukat ástak és karbidlámpával szó szerint bekúsztak a bányába.... aztán az elmondása szerint kitárult a világ a föld alatt,  kézi vésővel vésett járatokat és aknákat, termeket találtak. De beljebb már nem mentek mert kellő felszerelés hiányában ez veszélyes lett volna.  Később persze....
 Aztán a bánya-bejárót kiásták-lapátolták és készítettek egy ácsolatot, hogy biztonságosan lezárható legyen.
Az ő leírása szerint ez lehetett a Magdolna táró rég beomlott helye.

Hegyi kristály, de eléggé gyanús az alapkő lilás színe miatt, hogy ez régebben ametiszt lehetett, csak az idő és a hő hatására kifakulhatott. Egyébként teljesen tiszta áttetsző kristályok, kicsi vasas?göthites?

Sajnos két három helyen nem tökéletes, de egyik legszebb példányom.

Habachtali almandinok

A nyíri bársonyos ametiszt mellett a kedvenc ásványom az almandin.A királyréti gyönyörű, mint egy kis azték piramis úgy kinéző gránátok elbűvöltek.

királyréti almandin

Ezért nem volt kérdés európa legnagyobb gránátjait meg kell keresnem.
Mivel a német nyelvel jóban vagyok nem volt gond erről az oldalról a részletes leírásokat követni:
http://almandin.granat.at/

Útban Habachtal felé

nagyon nyugisan felvonóztunk, a hegytetőre

ez a hegygerinc balra hátul már lehet látni a gleccsert ahol van a cél

ee

Felirat hozzáadása

Itt már útközben is lehetett látni mindenhol almandinokat, már értem miért van a mesében az ezüst hegyen túl a föld telis tele volt csillám palával

ilyen palában voltak a kisebb:2cm-es darabok

ezen a glecser patakon kemény volt az átjutás, de megérte. 7-9cm-es nagy gránátokat találtunk.

csillámpalában itt kisebb gránátok, ezek természetesen nem ékszer minőségűek. 

Ennek más volt az anyaga, de valószínű ez is pala . Ennek a palának sötétebb, bordósabb színe van.