2011. június 26., vasárnap

Nyíri környéki érdekességek, Kalcedonok és állalakok


Kalcedon a Sebők-rét alatti patakmederből



Kalcit utáni állalak, a kis kockák csillogó kis kvarcokat rejtenek. 
Az aragonitos lelőhely feletti északi oldalon, ott ahol nemrég igencsak sok fát vágtak ki. 
Felirat hozzáadása
Ezt a helyet a szedres melleti hegyre vezető úton a vízmű elhagyása után jobbról lehet megközelíteni, útközben fogjuk látni az aragonitos árkolásokat. Tovább kell menni, majd jobbra lesz az erdő szélen a völgy oldalában, ha még nem temették be.

Aragonitos kőzet
Ezeknek a köveknek eszméletlenül szép színük van, Ezeket vékony lapokra levágva, kicsit felpolírozva lámpák díszeinek milyen szépen el tudnám képzelni.
Ha kint vannak kiállítva a kövek és eső esik rájuk gyönyörűen élénk színűek.
A kőzetből levágott vékony lapkák szépen átlátszóak.


Ezek is a patakot szegélyező kőzetből kerültek elő.

Ezen felül a Gordon bércen is lehet szép kalcedonokat találni, de nekem ezek mindig kicsit halványabbak, nem olyan élénk színűek.

2011. június 24., péntek

Nyaranta....

Gyöngyöstarján a bánya melletti kis úton felfele a kis szántáson jobbra. Minerál Tivadarnak erről a helyről sajnos rossz emléke van, a helyi gazda nem vette jó néven a területén való kutakodást, tehát vigyázni! 

Hollóháza, Rákóczi út melletti patakmeder, hidrokvarcit

Nyaranta az erdőben járva, gombák vagy ásványok nyomában gondolom többen is tapasztalták, hogy telis tele van az erdő kicsi, apró repülő zümikkel. Ezeknek a kis zümiknek csak az a céljuk hogy vagy a szemünkbe, vagy a fülünkbe jutva végezzék amúgy is rövid életkéjüket. Na ez borzasztóan zavaró, erre még a gombázásnál kifejlesztettem egy letört gallyas legyezős technikát. Ez ideig óráig tényleg jól jött, de már az ásványkeresésnél a harmadik kéz hiánya és a polip felmenők családfámon való sajnálatos hiánya nem tette lehetővé azt amiért ember kikapcsolódni jön az erdőbe. No de tovább fejlesztettem e védekezést, mondhatni a csúcsra vittem.
 Szememre napszemüveg, fülembe MP3 lejátszó és már jöhetnek is a zümik.....nincs esélyük.
Ezeket a zenéket halgatom ellenük:
http://www.youtube.com/watch?v=AWNg3YfdFoA&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=uiH4BFTELME
http://www.youtube.com/watch?v=SJ0sbVwD3GY&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=96be3a5Wl8U&feature=BFa&list=PL813301637D2B481A&index=4
http://www.youtube.com/watch?v=p_fFy5Icbh0
http://www.youtube.com/watch?v=bjJ-0Q6ZVUM&feature=BFa&list=PLF96E4BCC8DA5D8EA&index=4http://www.youtube.com/watch?v=T-EiRQvbItM&feature=relmfu
 http://www.youtube.com/watch?v=zoRPuk756qU&feature=BFa&list=PLF96E4BCC8DA5D8EA&index=6
és a végére egy kis őrület:
http://www.youtube.com/watch?v=Gvmy22ys__k

Na ettől tényleg elmenekülnek a zümik.

Ez az egyetlen vásárolt ásványom, egy szibériai (Bikov) füstkvarcon lévő gyönyörű lila fluorit.
Amiről így  utólag kiderült hogy ez egy hamisítvány, tehát ha ilyen Bikovi fluoritot látnak, jobban nézzék meg mint én.

2011. június 5., vasárnap

Aranymosás és egyébb nyalánkságok Zemplénben és Nagybörzsönyben

Ezt a videót érdemes végignézni, nekem laikusnak teljesen egyértelműen megmutatja, hogy kell helyesen aranyat mosni.
http://www.youtube.com/watch?v=QY68LJO_hZo
Na ennek a technikának köszönhetően egy árva szemcsét se találtam a veresvizi patakban és Nagybörzsönynél a kovács patakban.

Egy kis szemcsét se, nem hiszem, hogy megpróbálom bárhol még egyszer, de legalább az aranykeresést is kipróbáltam.

2011. május 18., szerda

Mézopálok Zemplénből


Amit megfigyeltem, ezek az opálok ha perlites alapkőzeten vannak nagyon vesztik a nedvességüket és kezdenek töredezni, míg a különállóak nagyon sokáig egyben maradnak.

Óriás mézopál, perlites anyakőzeten
Ennek a kőnek az a története, hogy mikor hozzám került akkor nézegettem, forgattam és az alján egy kis foltocskát láttam ami a fényre forgatva csodaszép szivárvány színekben csillog, talán 1mm-es nemesopál pöttyöcskét találtam rajta.



érdekesek a különböző színű opálok találkozása egy kőzeten, a baloldali szinte fehér és halvány sárga, a kép felsőrészén pedig a feketébe menő mézopál.







Ezek a kövek egyszerűen még a helybéli embereket se hagyják hidegen, itt a Hegyközben az embereknek a kövek csak kövek, annyira sok és széles ásványpaletta van a környéken, hogy nekik ez különösebb értékeket a mindennapjaikban nem jelent.Megállnak egy pillanatra ha egy érdekesebbet találnak de csak botjukkal megbökdösik, mint a kocsma melletti árokba borult részeg embert, hogy él-e még, de lehajolni már nem éri meg nekik, az csak egy kő. Kő meg van bőven ezen a környéken.
  Hallottam egy bányászról aki minden nap amikor véget ért a műszakja, egy darab követ mindig hazahozott a bányából, a többiek nevetve kérdezték tőle , mit kezdesz te ezzel az egy kővel?
Ez az akkor még fiatalember az évek során egy házra való műszakot nyomott le a bányában, csupa saját kiválasztású egyedi kövekkel. Íme az ellen példa, hogy azért van egykét ember aki igenis értékeli a köveket. Aki nem hiszi járjon utána ez a ház Hollóházán áll, kérdezze a helybélieket.Egyébként a hegyközi házak túlnyomó része nem téglákból , vagy vályogból épült, hanem a hegyekből gyűjtött kövekből.
 Ez a kis bevezető azért volt fontos, hogy megértsék a Telkibányai mézopál már régebben is érdemes volt a helybélieknek arra, hogy lehajoljanak érte. Ósva-patak völgye a 70-es évek végétől szigorúan védetté vált , így csak az eső által kimosott és a védet határtól lejjebb lehet esetleg még ma is kisebb darabokat a patakból halászni.

De a hegyközi házak büszke díszei is voltak már régebbi időkben is a különböző opál fajták, már aki lehajolt érte.



2011. május 16., hétfő

Nagybörzsönyben

Előző évi heves esőzések megindították a patak melletti hegyet, erdei utat. Így sok érdekes dolog került napvilágra, mint már előző részekben írtam ezt az erdei utat régebben a bányák meddőjéből töltötték rendes szép erdei autópályává.
 Ebben az évben megkezdődött a patakfal, út megerősítése, ami a kimosott agyagos réteg eltűnéséhez vezet.

2011. május 10., kedd

Hogy megyünk mi ásványozni

Tályai kőbánya, egy évben csak kétszer van nyitott nap


Keszegi gyűjtés


Keszegi szépség


Aragonit bányát kerestünk Erdélyben szalagos kalcitot találtunk


Nyíri, ametiszt lelőhely mélysége



Perlitben mézopál,Zemplén



Rókahegyi kőbánya
Elösször is kijelöljük az uticélt, megnézzük a weben mit lehet és hol és eleve hogy néz ki azt amit ott érdemes keresni.
 Ilyen nagy segítség az alábbi oldalak adnak:
Geománia- Magyarországi ásványlelőhelyek, Magyar nyelven ez a legjobb lelőhely lista
Monstone-blog, itt is jó leírások vannak, de gondolom a kapcsolatokra való tekintettel kevesebb konkrétumokat tartalmaz.
Ásványos topic-index fórum, itt is van sok részletes leírás csak végig kell böngészni az oldalakat.
Eleve a lelőhelyek tapasztalatai alapján, rengeteg olyan hely van ahol értelmetlen kutakodás sem hozz semmi eredményt, mert saját tapasztalatom, hogy modernkori horpák meddői telis tele vannak a fel nem ismert leletekkel. Arra kell figyelni ami kicsit is eltér az alap kőzettől az már gyanús lehet.
Mint már régebben írtam magunk után, ha kutakodunk, akkor rendezzük vissza a terepet, hogy ne legyen később semmi ok hogy megorroljanak az ásványgyűjtőkre.Ez közös érdekünk.
Egyébbként az Alpokban tevékenykedő strahlereknek van egy jogos érvelésük:
A hegy folyamatosan mozog és azokat az értékes barlangokat amik a szép kristályokat rejtik folyamatosan szorítják össze, ha ők nem mentik meg időben ezeket a leleteket akkor soha senki se csodálhatná meg őket eredeti szépségükben.

Ha már ásvánnyal térünk haza, meghatározásra a fent említett oldalakon kívűl nagy segítség még:
sulinet  magyarországi ásványainak részletes leírása.
Sok sikert